Érdekes, de három évvel ezelőtt, amikor Oriont örökbefogadtam, egyetlen pillanatig nem merült fel bennem, hogy vajon meg tud-e majd tanulni vezényszavakat, megérti és tud-e majd alkalmazkodni azokhoz a szabályokhoz, amiket felállítok neki.
Korábbi blogcikkemben megígértem, Orion példáján keresztül bemutatom, türelemmel, következetességgel és jó sok jutalomfalattal mire is képes egy felnőtt kutya. Azaz mit taníthatunk egy örökbefogadott, „kész” ebnek.
Orion úgy egy éves lehetett, amikor beköltözött az életembe.
Amikor már láttam rajta, hogy „megérkezett” – néhány hónap kellett neki –, azaz otthon érezte magát, biztonságosnak ítélte és teljesen megszokta új helyét, kerestem egy alapfokú engedelmes tanfolyamot. A foglalkozásokon feltűnt, hogy szívesen, szinte könnyedén tanul, örömmel dolgozik velem és kiválóan, minden körülmények között motiválható virslivel, sajttal.
Az alap engedelmes tanfolyam sikeres abszolválása után úgy gondoltam, nem állunk meg itt: a tanulást agility-vel folytatjuk. (Gyerekkori álmom volt huskyval agilityzni!)
Aki ismeri ezt a sportot, tudja, hogy bár könnyűnek látszik (végigrohanunk egy akadályokkal teli pályán kb. 30 másodperc alatt), korántsem az. A kutyának rengeteg vezényszót, kézváltást, testjelet kell megtanulni, el kell fogadnia a gazdi irányítását, együttműködni, kommunikálni vele, koncentrálni rá. A gazdinak ismernie kell a kutyát, tudnia kell megfelelő testjelekkel és kézjelekkel irányítani.
Orion játszva sajátított el mindent, ami ezzel a sportággal kapcsolatos és egyenesen imád a pályán rohanni és leküzdeni azt az akadályt, amire kérem. (Vagy random egy másikat, de ez már amolyan husky-dolog.)
Időközben a Facebook-on megláttam egy Dog Dancing hirdetést is, így az agility mellett belekóstoltunk ebbe is.
A Dog Dancing egy nem túl nagy múltra visszatekintő sport, ahol a kutya-gazdi páros zenére mutat be egy különböző trükkökből álló koreográfiát, amellyel többnyire egy történetet mesélnek el.
A foglalkozásokon nem egész fél év alatt (mert az alap után elvégeztünk egy haladó és ez expert tanfolyamot is) Orion több mint 70 trükköt tanult meg és a lelkesedésének hála, két kűrt is összeraktunk. Megtanultam, hogyan tudom a motivációját sokáig magas szinten tartani, hogyan kérjem el a figyelmét és tartsam fenn folyamatosan, akár egy órán keresztül.
Hogy ösztönszinten is fárasszam, elkezdtünk canicross-ozni (kutyás futás), amelyhez Orionnak meg kellett tanulnia az irányokat, valamint vezényszóra lassítani, gyorsítani, megállni. Azóta is rendszeresen futunk együtt.
Noha Orion felnőttként, „készen” érkezett hozzám, a sportokhoz kapcsolódó vezényszavak mellett hamar megtanult laza pórázon sétálni, elsajátított sok, biztonságos városi élethez szükséges szabályt, és szépen behívható. Továbbá minden sport, amibe belekóstoltunk erősítette a kettőnk közötti kapcsolatot, kötődést, építette a bizalmát irányomban. Fizikailag, mentálisan és ösztönszinten is fárad a sokféle sportnak köszönhetően, éppen ezért eszébe sem jut rongálni, rágni, kárt tenni bármiben.
És már most vannak ötleteim, milyen sportokat fogunk a közeljövőben kipróbálni… Ugyanis nem állunk le, az egyszer biztos!
